Poénkodtam azon, hogy a BKK e-bérletét csak úgy szemre nézik meg az ellenőrök, eszköz hiányában – ha egyáltalán megnézik. Node, egy nappal azután, hogy sajtótájékoztatót tarttottunk a DK-val, hogy feljelentetjük a BKK-t, belefutottam egy leolvasóval felszerelt ellenőrbe. Hát ez is egy érdekes tapasztalat volt, és hát mit ne mondjak, még inkább zavarosnak tűnik a rendszer.
A buszon már eleve meglepődött az ellenőr, hogy valakinek van e-jegye – ez egy hónap múlva, amikor lejárnak az eddig megvásárolt bérletek, majd még meglepőbb lesz.
A leolvasó eszköz leginkább egy, a szokványosnál sokkal vastagabb Androidos telefonra hasonlít – a rendszere Android alapú, a felső értesítési sáv kinézetéből ítélve; a tetején egy vörös fényű vonalkód leolvasó egységgel.
Valami ilyesmit kell elképzelni (a kép illusztráció, nem ez a konkrét típus van náluk):
Azt majd remélem, megmagyarázza valaki hozzáértő nekem, hogy miért nem elég egy középkategóriás, tömeggyártott Androidos telefon egy sima hátlapi kamerával (elfogadok én minden magyarázatot: biztonság, tartósság, nagyobb üzemidő, nekem bármi oké).
Node, ami a furcsa volt: az ellenőr elsőként nem a telefonomon lévő QR kódot olvasta le (azt a fekete-fehér kockákból álló pixelhalmot), hanem:
1., hosszas szenvedés után bepötyögte annak a járatnak az azonosító számát, amin ültem – hát ez nem segít abban, hogy gyorsan végig lehessen ellenőrizni egy csuklósbusznyi utast
2., elkérte a személyimet
Itt arra gondoltam, hogy majd szépen összehasonlítja a webapp alján látható személyi igazolvány számommal, tudjátok, ami nagy valószínűséggel kiszivárgott. Az alábbi screenshoton a kék villamos tetején fekete csíkkal kitakarva olvasható igazolványszámra gondolok 😀
Node nem, tévedtem. Az igazolványszámomat ugyanis bepötyögte a felspécizett okostelefon applikációjába, ami egy IT biztonsággal foglalkozó szakértő barátom szerint önmagában egy aggályos lépés. Nekem is egyből felvillant egy vészcsengő, hogy ez akkor most mennyire biztonságos – de ebben is várom a véleményeket.
Az applikáció pedig egy zöld szövegdobozban visszaköpte azt, hogy rendben van a bérletem – így az ellenőrnek le sem kellett olvasnia a telefonomról a QR-kódot. Ami innentől kezdve végképp kérdésessé teszi azt, hogy minek vásároltak spéci, leolvasós okostelefont, amikor úgy tűnik, nincs is rá szükség.
Elbeszélgetve az ellenőrrel, kiderült, hogy mi a funkciója a webapplikáció alsó csíkjában száguldozó villamos színeváltozásának: a leolvasós telefon applikációjában ugyanis néhány 2-3 téglalap (én valamiféle funkciógomboknak láttam őket) színe mindig olyan színű, mint a felhasználók telefonján animálódó villamosnak.
Az biztos, hogy az egész metódus baromira lassú: a telefon mellett az okmány előkotrása, a kétszeri pötyögés, a pötyögés utáni várakozás, amíg a központ visszadobja a választ… szerintem sok egyéb “apróság” mellett ez sem volt átgondolva a mindennapi felhasználhatóság szempontjából.
Számomra az is egy érdekes kérdés, hogy egyáltalán az át volt-e gondolva, hogy mennyire lesz ez az egész kompatibilis a RIGO-val, a jó ideje húzódó elektronikus jegyrendszerrel. A kapkodós, a tervezett átadás után három nappal aláírt szerződés, a Kürt Zrt. auditjának elmaradása, a lehetetlen, 3 hónapos fejlesztési idő alapján én azt tippelném, hogy ez jó eséllyel senkinek az eszébe sem jutott.
Akkor viszont az a kérdés, hogy miért is kellett hirtelenjében, kapkodva csinálni egy párhuzamos rendszert.
