Hogy egy klasszikust idézzek,
Vessetek a mókusok elé, én örülök a Momentumnak.
Én is így voltam vele, már a Nolimpiás aláírásgyűjtési kampány kezdetén is.
Kedves Momemtumos kollegák, az, amit a Nolimpiával összehoztatok, az egy fantasztikus teljesítmény volt, és le a kalappal előtte. Keményen és bátran dolgoztatok ebben az ügyben, nem riadtatok vissza a hótól, fagytól és a fizikai atrocitásoktól sem.
Jó példát mutattatok.
Ezt az inspiráló megmozdulást folytatni kell.
Nem kellene elrontani felesleges gyurcsányozással.
Kedves Fekete-Győr András!
A 24.hu-s interjúdban felvetett kérdésedre a válasz: Gyurcsány Ferenc azt keresi a közéletben, hogy van egy általa szervezett párt, ami stabilan a parlamenti, 5%-os bejutási küszöb felett van. Van fél millió választópolgár, aki a Demokratikus Koalíciót támogatja.
Azt gondolom, hogy Te is alapvetően a demokratikus rendszerekben hiszel – ennek alapja pedig a választók által adott felhatalmazás. Gyurcsány Ferenc rendelkezik ezzel a mandátummal. Ha ez nem tetszik, akkor neked nem Gyurcsány Ferenccel, hanem a választókkal van vitád.
Ha úgy hozná a sors, hogy a Momentum elnökeként hasonló felhatalmazást kapsz a választóktól, akkor szerintem te is azt gondolnád, hogy ez elegendő válasz arra, hogy mi az istent keresel a politikában.
András, szerintem egy ilyen interjúban gyurcsányozni egy olcsó kommunikációs fogás.
Manapság az van, hogy ha egy cikk címében Gyurcsány neve szerepel, az majdnem annyi kattintást hoz, mint amikor iPhone híreket / szextippeket / a heti lottószámokat ígéri a cím.
Egy ilyen remek és küzdelmes kampány után nincs szükségetek erre a könnyű útra. Egy olyan szervezethez, ami bebizonyította, hogy képes keményen dolgozni, nem is illik az ilyen lépés.
Ti most az országot járjátok, azzal a felkiáltással, hogy megismerjétek az embereket, a vidék gondjait, párbeszédet kezdeményezzetek. Azt is mondtátok, hogy ügyek mentén vagytok hajlandóak együttműködni a jelenlegi pártokkal.
Ha ezt komolyan gondoljátok, akkor szerintem érdemes lenne félretenni a személyeskedő megjegyzéseket, és inkább az ügyekre koncentrálni.
Már csak azért is, mert a Demokratikus Koalíció nem egyedül Gyurcsány Ferencből áll. Van rajta kívül 11 000 tagunk – kétharmadunk soha nem volt korábban más párt tagja.
Gyurcsányozás helyett érdemi vitát javaslok. Derüljön ki a választók számára, hogy tényleg annyira mást gondolunk-e a jövő Magyarországáról; és ha igen, akkor mik a különbségek a gondolkodásunkban. Az nem érdemi vita, hogy #gyurcsányahibás.
Sokkal, de sokkal érdekesebb lenne összevetnünk a választóknak kínált megoldási javaslatainkat. Persze, tudom én, hogy programvitával sokkal nehezebb bekerülni a sajtóba – de pont ettől szép a kihívás. Mi abban vagyunk előrébb, hogy a tavalyi kongresszusunkon elfogadtuk a DK program javaslatát Sokak Magyarországa címmel.
Vitatkozzunk arról, hogy legyen-e az első két egyetemi / főiskolai szemeszter ingyenes mindenkinek? A továbbiakban pedig a teljesítménytől függő, átláthatóan kialakított tandíj, kiegészülve egy szociális szempontokat is erősen figyelembe vevő ösztöndíj rendszerrel?
Mit gondoltok arról, hogy mi nem szegregált oktatást akarunk, hanem esélyeket teremtő oktatást. Hogy nem két lábon járó bio-lexikonnak tekintjük a gyerekeket, hanem a tehetségek kibontakoztatását gondoljuk fontosnak.
Miért nem arról vitatkozunk, hogy hogyan tennénk rendbe az egészségügyet? Ti is azt mondjátok, hogy több forrást kell adni erre a területre. Hogy jobban meg kell fizetnünk a szakembereket. Hogy érdemes koncentrálni a megelőzésre is. Ti is fontosnak gondoljátok, hogy a legelesettebb rétegek is minőségi ellátást kapjanak. Szerintetek is élnünk kellene a 21. századi, digitális technológia lehetőségeivel az egészségügyben? Miért nem arról vitatkozunk, hogy hogyan akarják ezt megvalósítani a pártjaink?
És ha már egy népszavazási kezdeményezéssel robbantatok be a köztudatba… miért nem arról beszélgetünk, hogy milyen módokon akarjuk a jövőben is kikérni az állampolgárok véleményét? Hogy hasznos az, ha a kérdésekre adott választ nem a kormány, az Országgyűlés, az önkormányzat dönti el, hanem a nép?
A végtelenségig sorolhatnám azokat a témákat, amik sokkal fontosabbak Magyarország szempontjából, mint a politikusok közötti személyeskedés. És én hiszek abban, hogy a választóknak sem az iszapbirkózás a fontos, hanem a megoldás.
Azt mondtátok, hogy a célotok a politikai kultúra megújítása. Én azt mondom, hogy ebben a célunk azonos.
De ezt akkor ne csak remek interjúkban deklaráljuk. Hanem csináljuk meg. Dolgozzunk példamutatóan, a viselkedésünkkel teremtsük meg ezt az új politikai kultúrát. Ehhez nem kell népszavazás. Ehhez nem kell parlamenti többség, nincs szükség kétharmadra, képviselői fizetésre és költségtérítésre.
Ez pusztán a saját döntésünk. Éljünk vele.
Vessetek a mókusok elé, én akkor is örülni fogok a Momentumnak, ha versenytársak leszünk. A tisztességes, egymást tiszteletben tartó versengés és vita a demokrácia egyik alapja. Dolgozzunk úgy, hogy ezt nem felejtjük el.
